~.Seoul Korea.~

Szöul (서울 특별시 Sŏul T'ŭkpyŏlsi, szoros átírásban: Szoul thukpjolszi,)  a Koreai Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa is,tartományi jogú város a Koreai-félszigeten, a Koreai Demilitarizált Övezettőldélre. A dél-koreaiak egynegyede lakik itt, elővárosokkal együtt az ország lakosságának csaknem a fele. A városban 2011-ben mintegy 279 000 külföldi élt.

A Han folyó két partján fekvő város történelme I. e. 18-ra nyúlik vissza, a mai Szöul délkeleti részén ekkor alapította meg a fővárosát Pekcse, a három koreai királyság egyike.
 Han Folyó:

Pekcse:

Szöul a történelmi Korea fővárosa volt 1394-től 1948-ig, egy rövid időszaktól (1399–1405) eltekintve.

2012-ben a világvárosok listáján a nyolcadik helyet foglalta el, világ egyik pénzügyi és kereskedelmi központja.

 Itt található a legnagyobb koreaikonglomerátumok, például a Samsung, az LG Group és a Hyundai székhelye. A Forbes magazin 2008-ban a világ hatodik gazdaságilag legerősebb városaként jelölte meg.

Szöul az ázsiai országok egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, többek között a thaiok, a japánok és a kínaiak körében is, részben a koreai hullám hatásának köszönhetően.

Szöul fejlett földalatti hálózattal rendelkezik, mely minden kerületet összeköt egymással és a környező településekkel. Napi 8 millió utassal a világon az egyik legnagyobb forgalmú. 12 vonallal rendelkezik, melyek Szöult összekötik Incson és Kjongki tartománnyal és Csongnam tartomány északi részével. A városi tanács matematikusokat foglalkoztat abból a célból, hogy összehangolják a földalatti és a buszok menetrendjeit. A különböző földalatti vonalakat működtető társaságok: Korail, Szöuli Metró és a Szöuli Városi Gyors Közlekedési Társaság.

A főbb városokkal vonatok kötik össze. A legtöbb városba a KTXnagysebességű vonatjai is járnak, melyek normál sebessége több mint 300 km/h.

A főbb vasútállomások:

• Szöul állomás, Jung-gu - Gyeongbu vonal (KTX/Saemaul/Mugunghwa-ho), Gyeongui vonal (Saemaul/Commuter)
• Yongsan állomás, Yongsan-gu - Honam vonal (KTX/Saemaul/Mugunghwa), Jeolla/Janghang vonalak (Saemaul/Mugunghwa)
• Yeongdeungpo állomás, Yeongdeungpo-gu - Gyeongbu/Honam/Janghang vonalak (Saemaul/Mugunghwa)
• Cheongnyangni állomás, Dongdaemun-gu - Gyeongchun/Jungang/Yeongdong/Taebaek vonalak (Mugunghwa)
  
• Szöult két nagy repülőtér szolgálja ki: a korábbi a Gimpo nemzetközi repülőtér (ez eredetileg Gimpóban volt, de azt 1963-ban Szöulhoz csatolták), ami az egyetlen repülőtér volt Szöulban a koreai háború alatti felépítése után. Más helyi repülőterek is épültek a háború alatt, ilyen volt például a Yeouido.
  2001-es megnyitása óta az Incheon nemzetközi repülőtér (Yeongjong sziget, Incheon) lényegesen megváltoztatta a Gimpo szerepét, ugyanis Incheon fogadja szinte az összes nemzetközi járatot és a helyi járatok nagy részét is, míg Gimpo csak a helyi járatokat bonyolítja le; két kivétel ez alól a Tokió Haneda nemzetközi repülőtérre közlekedő járat, és a Sanghaj Hongqiao repülőtérre menő járat. Gimpo forgalma ennek megfelelően nagyon visszaesett.
  Az Incheon nemzetközi repülőtér vált (Hong Kong és Szingapúr mellett) kelet-Ázsia egyik közlekedési csomópontjává. Az AETRA 2005-ös utasfelmérése alapján az IATA és a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa „A legjobb repülőtér” címet ítélte az Incheonnak.
• Incheon és Gimpo Szöul felé gyorsforgalmi utakkal van összekötve. Gimpo felől földalatti is közlekedik (az 5-ös vonal).
  Az „Incheon nemzetközi repülőtéri vasút” egy olyan vasútvonal, ami az Incheon és Gimpo repülőtereket köti össze. 2007márciusában kezdte meg működését. A vonal Szöul központjáig való meghosszabbítása még egy évet vett igénybe. Incheon és Gimpo repterek között transzfer-buszjáratok is közlekednek.
• Koreai nemzeti színház: 1973-ban alapították, 1500 főt képes befogadni. Repertoárjában tánc- és zeneelőadások szerepelnek.
• • Dél-koreai Képzőművészeti galéria
  • Nemzeti múzeum: Csoszon-dinasztiabeli tárgyak is megtalálhatók.
• Nemzeti folkmúzeum

Szedzsong kulturális központ: 4000 főt képes befogadni. Operákat, koncerteket rendeznek.

~Testvértelepülések.~

Tajpej, Tajvan 1968. március 23.  Ankara, Törökország 1971. augusztus 23.  Honolulu, USA 1973. október 22.  San Francisco, USA 1976. május 18.  São Paulo, Brazília 1977. április 20.  Bogotá, Kolumbia 1982. június 14.  Jakarta, Indonézia 1984. július 25.  Tokió, Japán 1988. szeptember 3.  Moszkva, Oroszország 1991. július 13.  Párizs, Franciaország 1991. november 12.

Mexikóváros, Mexikó 1992. október 5.  Peking, Kína 1993. október 23.  Ulánbátor, Mongólia 1995. október 6.  Hanoi, Vietnam 1996. május 1.  Varsó, Lengyelország 1996. június 20.  Kairó, Egyiptom 1997. április 27.  Róma, Olaszország 2000. március 18.  Asztana, Kazahsztán 2004. november 6.  Washington, USA 2006. március 13.  Athén, Görögország 2006. március 15.  Bangkok, Thaiföld 2006. június 16.